A+ R A-

Egy hun uralkodó fejdísze

hun fejdíszEgy hun uralkodó fejdísze
A "hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint "ember". A Kr. előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcolnak. Ebből az időből származik az az uralkodói fejdísz, amit ma „ordosi-„ , vagy „huhhoti hun koronának„ neveznek. Egyes kutatók szerint az egykori „bölcs királyok” /alkirályok/ egyikének koronája, fejdísze volt.

 

 

 


A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett, melynek fővárosa Karakorum környékén volt. Az észak-kínai Aluhajdengben egy hun uralkodó sírjából csodás fejdíszt ástak ki a régészek.

A "hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint "ember". A Kr. előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcolnak. Ebből az időből származik az az uralkodói fejdísz, amit ma „ordosi-„ , vagy „huhhoti hun koronának„ neveznek. Egyes kutatók szerint az egykori „bölcs királyok” /alkirályok/ egyikének koronája, fejdísze volt. A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett, melynek fővárosa Karakorum környékén volt.

Kr.e. 174-ben leigázta az ellenséges tunguz, a jüe-csi (tohár) az o-sun, majd sok más népet.

Ez a hun expanzió mozgásba hozta Belső-Ázsia népeit és indította el a későbbi nagy népvándorlás első hullámát. Mao-tun ekkor levelet küldött a kínai császárnak írván: "mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek". Csang K'ien kínai vezér Kr.e. 128-ban a hunok fogságába került, onnan visszatérve megbízható - számunkra is igen hasznos - adatokat közölt a kínaiaknak a hunokról. Kr.e. 122 után Ho K'i-ping kínai vezér nagy támadást intézett a hunok ellen, aminek következtében a Hsziungnu Birodalom egysége a Kr. előtti I. század közepére fokozatosan csökkent és a hunok központja az Orhon, a Szelenga és a Tola folyók forrásvidékére húzódott vissza.

A Hun Birodalom ekkor kettévált:, az "északi hunok" más népekkel együtt Kr.e. 51 körül kínai vezetés alá kerültek, mint Kína hűbéresei a Csi-csi által kiürített Észak-Mongóliába, az Orhon-folyó környékére vonultak. E hűbéres viszony nem tartott sokáig, mert a kínaiak megtámadták a Belső-Ázsiában maradt hunok szállásterületeit; Kr.u.87-ben 200 000 hun hódol meg a kínaiaknak. Kr.u. 91-ben Keng K'uei tábornok ismét nagy erővel tört be a volt hun területre és ott győzelmet aratott. Az északi hunok egy kisebb csoportja áttelepült a mai Észak-Shanhszi tartomány területére és átmeneti vezetőválságok után Kr.u. 216-ban végzetes vereséget szenvednek. Kr.u. a IV. században alakult ugyan három kis utódállam - a "Korai Zhao", az "Északi Liang" és a "Kései Xia"; valamennyiük sorsa a beolvadás lett. A Han Birodalom bukása után Kr.u. 220 után az északi hunoknak Ordosz környékén újra sikerült függetlenségüket kivívniuk és ezt megszűnésükig meg is tartották; ettől kezdve - bár területükön továbbéltek - nem játszottak jelentős szerepet Belső-Ázsia történetében. Kínában 439-ben megszűnt az utolsó hun állam.

Az uralkodói fejdísz átvészelte a történelem viharait. Boltozatának tetején egy türkizből és aranyból megformált madár áll (a madár feje a hun uralkodó lépteinek megfelelően bólogat). E madárban alighanem a hun címer madarát tisztelhetjük, amelyet a magyar krónikák szerint Géza fejedelem koráig a magyarok is címerként használtak. A kínaiak annyira fontosnak tartják az aluhajdengi leleteket, hogy a hun uralkodónak, akinek a sírjából ez a korona előkerült, szobrot állítottak, amelyen viseli e csodás fejdíszt. korona felső részén négy aranyból formált kecskefej van, feltűnően túlhangsúlyozott szarvakkal. A négy állat a világ négy tájára utal (azaz a korona egy felülnézeti világmodell), egyúttal a korona viselőjét a világ középpontjával azonosítja. Mivel a világ középpontjában és tetején van az Isten helye, a korona közvetve azt sugallja, hogy az uralkodó (vagy az uralkodói hatalom) isteni eredetű, a hun király az isteni rendet képviseli ezen a földön. A korai idők uralkodói gyakran a négy világtáj urának tartották magukat. Ilyen címet viseltek a sumer uralkodók és a kínaiaknál is megtalálható hasonló világnézet. A magyar koronázási rendben a király által a négy világtáj felé történő kardvágás hasonló nézőpont maradványa lehet.

Ezt a két részből álló fejedelmi ékszert valaha bőrsisakra szerelve viselték. Ide kívánkozik egy ujgur néprege: "...réges-régen uralkodójuk halálakor az ujgurok nem tudtak az utódban egyetérteni. Ekkor megegyeztek, hogy elengedik a "behit kuxi"-t (kusi), azaz a boldogság-madarat, és akinek az a fejére száll, az lesz a kán. A várományos előkelők a város terén egyre másra futkostak a röpködő madár alatt, szállna az rájuk. A madár azonban a tér szélén, magában üldögélő szegény fiú fejére szállt le. Így ő lett a választott. Bölcs és vitéz kán lett belőle, alatta gyarapodott a nép." Az uralkodót választó madár regéjének korai előképe az ordosi hun korona türkizes aranymadara. Tudnunk kell, hogy a kínai források az ujgurokat a hunok távoli leszármazottainak ismerik.